Este nyolckor még az irodában ülök, és egyszerre két, sőt a vége felé már 3 gépen dolgozom.

Bejön a fönököm, telefonnal a fejéhez nőve, amibe franciául hadovál. Kérdez tőlem valamit, oda fordulok a kolegám gépéhez, és elkezdem keresni az adatot amit kért. Erre aszondja hogy a notebookomat tegyem el, mert látja hogy ADATOT LOPOK A CÉGTŐL, és HAGYJAM ABBA AZONNAL.

Sajnálom, hogy technikailag ennyire analfabétának nézi a korábban oly’ nagyra tartott vezető fejlesztőjét.
Nem fut át agytekervényeinek szűk keresztmetszetén, hogy technikailag nagyságrendekkel felkészültebb vagyok nála, és ha én adatot akarok lopni, akkor én adatot fogok lopni, anélkül hogy a gyanuja is felmerülne.
De semmiképpen sem egy, egész nap feltünően magam mellett tartott notebokkal…

Különben is, mit lopnék el?
Mindent én írtam.
Amit egyszer megtudtam csinálni, megcsinálom újra. Én tanítottam meg új technikákat embereknek (kivéve qpit, aki már akkor is tudott AJAXozni amikor én még csak szagolgattam).

Talán a félkész projekteket elviszem, és otthon majd befejezem poénból?

Az egyetlen dolog, amit valóban elvittem, az egy angol leírás (PHP Socket server and Chat Gateway for Flash clients), (amit majd egyszer magyarul is odaadok Hardernek, mert már a nyáron megigértem neki). Ez a leírás azért készült, mert a megoldás amit használtunk az egyik projektben a nyílt forrású közösségtől vettük az alapjait. És úgy döntöttünk thisnowwal, hogy vissza is adjuk a megszerzett tudást, a közösségnek.
Ez pedig június óta publikálva van, egyébként, szóval nem új keletű a dolog.