Tévhit
2008. 05. 02. | Kategória:Boldogság
Abban a tévhitben éltem, hogy nekem a hétvégén jelenésem lesz Dunapatajon, méghozzá Robi nevű unokatestvéremnek lesz esküvője.
De szerencsére, még időben kiderült, hogy nem ezen a hétvégén lesz, hanem teljes 2 hét múlva
Ilyen apróságoknak azért tud örülni az ember fia. Ez mondjuk azért is jó, mert ott tudok lenni ma este Parázsban, és szombat este noel szülinapján is
Az élet apró örömei, ugye.
Egyébként nekem most nagyon kerek a világ, így a tegnapi ebédnek indult, majd éjfélig tartó Totyához beköltözésnek, amiből, ebédelés, palacsinta sütés, dvdzés lett.
Azért megvolt a romantikája, ennek az estének. Most ilyenekre gondolok, hogy Peet hívta Szaffyt, hogy elkérné a számom, mert valami szakmába vágó kérdése lenne, erre Szaffy inkább adott engem, miközben Mannával fetregtünk Totya nappailjában, és próbáltuk kiheverni a töménytelen mennyiségű nutellás palacsinta által okozott lelki sérülések nyomait
Mondjuk lányok, az nem volt szép, hogy két ilyen sráccal fekszetek egy ágyban, és elalszotok a XxX második részén…
A végén pedig Monte Carlóban szolid Red Bullos, pezsgőzés lett. Sikerült leengednünk egy pöppet, de csak olyan szintre, hogy jókat beszélgettünk a hölgyekkel, meg egy lassúzást lejtettünk Fridával, no meg egy Piszkos táncos betétdalt, a Time of my lifeot, bár ezt az utóbbit még gyakorolni kell
Hogy megint miket össze nem élnekeltünk Chico barátommal… Hát, így azta kva…
De a végén toltam egy Ének az esőbent, egyrészt, mert még előtte soha, másrészt, olyan hangulatom volt. Hazafelé, Esztert és Chicot kisértem a 4-6 budai hídfői megállójáig. Igen, akkor már másfél órája közlekedtek, amikor hazaindultunk… A körúton, ahogyan megtettük azt a 300 métert Monte Carlotól odáig, apró részeket énekeltünk a Linkin Park legtöbb számából, és random mindenből, ami jött
Címkék:ebéd, karaoke, Manna, Monte Carlo, Szaffy, Totya
Küldés e-mailben
| permalink |
|
|





Szólj hozzá