Azon vettem észre magam az imént, hogy elég erősen bennem van még a tegnap éjszakai/hajnali bulizás.
A fülhallgatóimból ATB – Emotion című száma szól, az első nagylemezéről.

Az első kiállás után magasra emeltem a kezeimet, és elkezdtem táncolni. Igen, itt az irodában, aztán észrevettem magam és visszaültem

Úgy indult az estém, hogy lementem Morrison’s Operába, mert megígértem Erának, hogy lent leszek. Majd, nagy unatkozás közben elhatároztam, hogy elindulok haza.

Az ajtóban elkaptam Zsuzsikát, aki éppen indult Romkert felé, és taxit akart hívni, mondtam, hogy megoldjuk. Végülis úgy döntöttem, hogy vele tartok, mert miért is ne, sosem voltam még ott. Megnézzük.

Ahhoz képest, hogy arra számítottam, hogy kb. senkit nem fogok ismerni, legalább 8-10 ismerős volt. Ugye Morrison’sból ott volt Zsüti, három Attila, akiből egyik ugye Apesz, aztán, fél 4 körül lejött Titi, lent találkoztam Marjannal és Timicsibével, valamit egy rég látott ismerőssel, Taródi Zolival.

Nagyon jó volt a zene és pezsgett tőle a vérem, de mégis a legjobb a társaság volt. Főleg, az a státusz, amit több vendég is Zsuzsikára aggatott. Méghozzá, hogy a szórakozóhely legszebb hölgye, és szerencsés lehetek, hogy velem van. Oh, yeah. Élveztem is a helyzetet egyébként, és jót buliztunk

No, fél öt lesz lassan, rám pedig az iroda vár reggel 9-től.