Mennyit ér egy elveszített perc…
2008. 08. 31. | Kategória:Boldogság, lol
Rég néztem a teraszomról a nap felkeltét.
Azt hiszem, ez is része annak, amiért szerelmes vagyok ebbe a városba. Szeretem minden mocskával együtt. Megvan a romantikája. Főleg ilyenkor, amikor nem zajos, csak apró impulzusok érnek abból ami napközben élővé, és pezsgővé teszi.
Halkan suhannak a körúton a villamosok, néhányan sétálnak a Margit-hídon, elsiklik az első 17-es is az ablakom alatt, én pedig közben támaszkodom a terasz korlátjára, és csak nézem, ahogyan a mély vörös oldja az éj sötétjét. Ahogyan narancsá és világos kékké változnak együtt. Közben keletről még jön egy kis hideg szél, hogy kirázzon a hideg, a háttérben pedig a címben említett szöveg szól a Valaholból.
Csodás kompozíció.
Lemaradtam volna hetek óta az egyik legszebb hatásról, ha nem megyek ki lefekvés előtt a teraszra. Mennyit ér egy elveszített perc… 
Címkék:Budapest, Gondolkodom, hajnal
| permalink | 
| 
|
Ákos | 2008 08 31 | Válasz
Jó a kilátás a lakásodból, pont olyan mint a Citadelláról
DjZoNe | 2008 08 31 | Válasz
A kép illusztráció
Ákos | 2008 08 31 | Válasz
Ja?!
Kicsi | 2008 08 31 | Válasz
muhaha:DDDDDDDDDDd
Ákos | 2008 08 31 | Válasz
Kicsi, te mindig kinevetsz
Már alig merek ide írni – de. 
Ádám | 2008 08 31 | Válasz
Ha még azt is odaírnád, hogy nézed a mélyvörös éjszakát, és közben vagdosod az ereidet, akkor ez lenne a tökéletes emo-bejegyzés. De azért jó úton haladsz.
kisbuborek | 2008 08 31 | Válasz
Mivan? Én is azt hittem, hogy ezt látod a teraszodról. Annyira irigy voltam, hogy inkább nem kommenteltem…
Ákos | 2008 08 31 | Válasz
Csak te hitted azt
kerikak | 2008 09 01 | Válasz
nagyon szép kép
azt hittem pénteken találkozunk parázsban de nem voltál
a héten jössz? 
(jó, tudom még csak hétfő van)
DjZone | 2008 09 01 | Válasz
kerikak, én is azt hittem, hogy megyek
Aztán mégsem