Tegnap elkezdtem írni a bejegyzésem a koncertről, aztán félbe maradt. Viszont, reggel a taxiban beszélgettem a sofőrrel, aki a koncertre vitt, és mondta, hogy ő is csupa jót hallott vissza az eseményről, és hogy tényleg olyan marha jó volt-e.

Mondtam neki, hogy nem, annál is jobb volt.

Ezért azt hiszem, egy dolog előjáróban mindenképpen elmondható az estéről, hogy aki lemaradt róla, fogalma sincs, hogy miből maradt ki. Többen voltak, akik úgy jöttek el, hogy hát lesz itt valami kis koncert, meg minden, amire benézünk, aztán majd megyünk haza, vagy éppen el sem jöttek mert “milyen szar, hogy hétfőn van, biztos aznap volt a legolcsóbb a hely a hajón”…

Nos, a helyzet ezzel szemben az, hogy egy, a magyar zenei élet színe javát felvonultató est, már csak a fellépők magas száma miatt sem ígérkezik rossz szórakozásnak. Másrészt, azért a különös nap választás, mivel ugye ezen a napon halt meg John Lennon.

A fellépők listája

• Fekete Jenő
• Mikó István
• Galambos Dorina
• Pély Barna
• Romhányi Áron
• Jamie Winchester
• Csányi Zoli
• Mező Misi
• Mujahid Zoli
• Hámori Máté
• Fehérvári Attila
• Tóth Zoltán
• Mayer R. Noel
• Heincz Gábor ‘Biga’
• Kozma Orsi
• Szakos Krisztián
• Roy & Ádám
• Belmondo
• Supernem
• Puzzle
• Piknik Park
• Mocsok 1 Kölykök
• Walrus
• Anna & the Barbies

Az est 8 óra 8 perckor vette kezdetét, ha már úgyis ennyi nyolcas van a dátumban, és a helyben, mint 2008, december 8, A38. Már ekkor látszott, hogy itt valami lesz, mivel teltház fogadta a művészeket.

A repertoárban mi más is szólhatott volna, mint a White Album dalai, de nem kizárólag. A koncepció pedig nagyjából az volt, hogy a legelképesztőbb és egyben a lehető legzseniálisabb felállásokat, párokat, vagy éppen triókat raktak össze az adott dalhoz.

A legmeglepőbb formáció szerintem Szöllősy Katalin és Biga által előadott rész volt, a koncert fináléja előtti akusztikus blokkban.

Valamint, nem tudom nem megemlíteni a két – korban is – legtekintélyesebb előadó, Fekete Jenő, és Mikó István által előadott dalokat. Hihetetlen hangulatot csináltak. Nekem újdonság volt, hogy Mikó István tud énekelni, és főleg hogy így.

Hazafelé menet, amíg taxira vártam álltam a hajó kijáratánál, ahol a tőlem idősebb generációtól ilyeneket lehetett hallani, hogy “ezek a mai fiatalok milyen jól zenélnek”, “tényleg nagyon jók voltak, Józsi”…