Paul Van Dyk – World Tour 2009. okt. 24 SYMA
2009. 10. 25. | Kategória:beszámoló
Az elmúlt pár hónapban indokolatlanul sokat szólt nálam a For An Angel, és a kezdeti cél csak annyi volt, hogy élőben akarom hallani, aztán ebből sokkal több lett ![]()

Nos, mivel 10-kor kezdett játszani Kühl, gondoltam, hogy úgy is rég hallottam tőle bármit is, élőben pedig még nem hallottam játszani, így miért is ne mentünk volna nyitásra.
Ruházat átvizsgálás, fém detektor, zseb kipakolás, ruhatár, és már mehettünk is a pultok felé, valami torok nedvesítőért. Olyan korán sikerült érkezni, hogy a tánctéren 50 ember lézengett, és az egész csarnokban nem voltunk többen 250 embernél. A zene kellemes, hallgatható, de nem táncolható, inkább lötyögésre volt maximum alkalmas. Úgy hogy a tánctér helyett, sétálgattunk fel-alá, és simogattuk a bár pultok szélét.
A szett vége már gyorsult, és így 11 után már rendes mennyiségű közönség is kerekedett, ami megfelelő volt a terepet jelentett Pole Positionéknek, akik hozták a formájukat, és remek felvezetés voltak Paulnak.
Ők kellemes, szállós, és egyáltalán nem veretős muzsikákat játszottak, ahogyan ezt megszokhattuk.
Paul szettje keményen indult, így elsőre meg is rettentem, hogy na itt most vajon mi lesz. Viszont elővettük a képzeletbeli listánkat és elkezdtük rajta kipipálgatni a várva várt számokat, amik jöttek is szépen sorban. Szóval lefutottuk a kötelező köröket, volt lézer, meg LED-fal és minden ilyesmi. Ami mondjuk vicces volt, hogy a lézer egyáltalán, a LED-fal érdemben nem üzemelt, amig PVD a színpadra nem lépett.
Viszont, a csarnok egy kicsit ingerszegény volt. Ezt próbálták feledtetni a Fütyülős emelvényén táncoló leányzók, több-kevesebb sikerrel.
Alapvetően a jó bulik kategóriába illesztettem bele a szombat estét. Bár a tánctéren megmaradni ép ésszel szinte lehetetlen volt, a hatalmas hőség, és a tumultus miatt.
Három után nem sokkal jöttünk ki (új idő szerint, mert ugye óra átállítás), amikor bent még jócskán zajlott a buli, csak Eszternek már sok volt a jóból.
Nekem még erősen hiányzott egy We’re alive, és egy Time of our lives.
De, mint kiderült mindkettő elhangzott, csak nem vártuk ki…
Van ilyen
Címkék:buli, Kühl, paul van dyk, Poleposition, syma, trance
| permalink |
|
|





Henie | 2009 10 28 | Válasz
Jó is volt! Bár az elején én is megrettentem:D De a vége és amit Sterbi csinált utána… az ütött:))
DjZoNe | 2009 10 28 | Válasz
És mé nem tudtam róla, hogy ott vagy?
Mebarak | 2009 10 28 | Válasz
Érdekes, de mondjuk én abszolút nem vagyok kapható a zenéjére, azt megy egyenesen gyülölöm, amikor patakokban folyik rólad a víz annyian vannak és fülledt meg minden… De hát sokaknak tetszik
Nincsen is ezzel semmi baj
Biztos sokan voltak!
Henie | 2009 10 28 | Válasz
Ne aggódj, én is döbbenten olvastam a postot, hogy ott voltál Manó…. :S
milho | 2009 10 28 | Válasz
A hering effektust én sem díjazom de PVD zenéjét annál inkább. Kár, hogy nem pesti gyerek vagyok.
Felmászni meg lusta vagyok.
DjZoNe | 2009 10 29 | Válasz
Amugy mint embert én sem csípem, főleg a már korábban említett (http://djz.hu/2009/09/17/buszkeseg-feltekenyseg-plagium/) okokból.
Sőt a mostani “elektronikus tánczene”-ként aposztrofált house és techno felé tekintgető stílusa sem tetszik a lágy, trances, dallamos vonalhoz húzó lelkemnek.
Viszont van 1 száma, amiért nagyon és további 2-3, amiért mérsékelten oda vagyok
milho | 2009 10 29 | Válasz
“mérsékleten oda vagyok” ez jó!