Nem túl régen Pöttömmel beszélgettünk arról, hogy nyár, meg kellene csinálni valamit, valamit közösen, meg sokan… Nem, nem gruppenre gondoltunk, hanem valami nyaralásra, valami vízparton. Ahol a sok az egy 10 körüli természetes szám, az összetételre nézve pedig a mindenki ismer mindenkit című dolog lenne a legideálisabb. Olvass tovább

Nem, ez a dolog megint nem személyes lesz.
Csak arról szeretnék mesélni, hogy sikeresen megújítottam az én kis kedves, és dédelgetett idézetekben utazó oldalacskámat. Így, hogy 2 éves lesz nem sokára

Egyelőre a visszajelzések alapján úgy tűnik az olvasók közönségnek tetszik az oldal, az előzőhöz képest.
Ami nem meglepő, mert eredetileg Napsugár nem annak készült, amivé az elmúlt évek alatt vált.
idézetek,
Szóval, hajrá örüljetek velem

Szokás kocka körökben dobálózni a priceless jelzővel, a mostani helyzetemre is kb ez illik a legjobban.
Egy mondatban sűrítve úgy nézne ki, hogy priceless dolog az unokatesóddal találkozni egy olyan város vasútállomásának jegypénztárában ahol még sosem voltál. Főleg, ha egy városból indultatok, pláne, ha egy vonattal, de pláne, ha miattad szálltak rossz irányba… Na, de lássuk a sztorit

A kép innét való

Olvass tovább

Egyet áruljon már el nekem valaki, de most úgy komolyan.

Hova tűnt most Orbán Viktor hatalmas pofája? Árvíz van, gátszakadás, embereknek el kell hagyni a házaikat, és nincsenek sehol az aktivistáik? Hol a két harmad, gyerekek? Nincs sehol az a sok tízezer ember, aki állítólag nekik összekukázta a “kétmillió” ajánló szelvény? No meg a Fidelitas?

Hol van a végveszélyben vergődő Sólyom László, aki csak farkast kiáltani tud, és államfőhöz méltatlanul viselkedni, párton kívüliként, és pártok felettiként mégis egyik, vagy másik oldalra állni? Ja, hogy a Sándor-palotát nem veszélyezteti az ár? Füle, meg szeme ilyenkor gondolom véletlenül sincs.

Hol van Senkiházy (D’artagnan) Attila, aki a farkán himbálja az antifasizmus zászlóját, meg a Dávid csillagot, és mellé énekli az Internacionálét, és metálvillázik hozzá? Ja, hogy sehol, mert éppen csinálni kellene valamit, és nem csak fasisztázni, meg nácizni, meg elmondani azt, amit a kezébe adnak.

Hol van a szcientológia hős védője, Szakasits Árpád méltó utóda, Schiffer Andriska? Vajon a mai ülésnap után még a kijáratot keresi a Parlamentből? Vagy a következő csodás ökozöld tüntetést szervezi, esetleg a következő Critical Mass szervezéséhez ad erkölcsi támogatást? Vagy újabb sárga labdákat hajigálást készít elő?

Szépek vagytok.

Persze, az ügyvezető kormány feladata LENNE. De ezektől mégis mit lehet várni? Segget törölni önnállóan úgyis csak akkor tudnak, ha az konkrétan egy húszezres. Bajnai Gordonkának is csak arra volt érkezése, hogy szabálysértési eljárást indíttasson Vona ellen, az árvizi védekezésre még véletlen sem…
Csodálatosak vagytok.

Bezzeg, a kirekesztő, fasiszta, fél-katonai, náci, fajgyűlölő, a cigány kérdésre az önbíráskodás eszközét ajánló (idézet az LMP programjából) Gárdisták, és Jobbikosok kint vannak a gátakon, és mentik mások otthonát. Származásra való tekintet nélkül. Igen, a cigány családok házait is. Amíg ezek a szarfaszúaknak a legnagyobb gondja az, hogy vajon mekkora nemzetbiztonsági kockázatot jelent, hogy Vona Gábor gárdista mellényben tett esküt…

Te jó ég… Kitartást a gátakon!

A szangvinikus személyiségtípus, a szakirodalom szerint hajlamos arra, hogy a történeteket kiszínezze, a valóságtól elrugaszkodva, az objektív tájékoztatás elvét – hogy, politikailag korrekten fogalmazzak – felrúgva, a történteket máshogy mutatja be.

Ez a kiszínezés, alapvetően nem káros. Sőt, önálló műfajként, mint standup comedy él és virágzik nagyon régóta. Olvass tovább

Rióban ismét a trancé lesz a főszerep.
A lemezjátszók mögött:

• MARKUS SCHULZ
• ATB
• JOSH GALLAHAN

És, ha lehet hinni a folyosói pletykáknak, akkor Markus idén is, a tavalyihoz hasonlóan Sunrise settel fogja megörvendeztetni a Rio közönségét. Vagyis hajnal fél 3-tól napkeltéig játszik, vagy amig vannak emberek, mint tavaly

Agárd, július 28 – augusztus 1.

Part fesztivál

• Roger Shah
• W & W
• Leon Boiler
• Mauro Picotto

Te jó ég!

Nyilvánvaló, hogy a túlélési öszön az egyik legerősebb az összes többi ösztön közül, akár humanoidokról, akár állatokról beszélünk. Kivéve talán néhány elvetemült fajt, mint mondjuk a skorpió, aki sarokba szorítva végez magával.

Viszont, úgy tűnik a modern technika eszközei is örököltek ebből a tulajdonságból

Olvass tovább

Ma reggel roppant fontos, mondhatni forradalmi felfedezést tettem.

Mostanában ugyanis szinte életvitel szerően szoktam valamit kezdeni magammal ébredezés közben, legyen ez akár mondjuk a csodás fém súlyzóim, akár a mellizom erősítő szépségem, akár felülés, mint olyan. A csukló sérülésem, vagyis a csonthártya gyulladásom detektálása óta, az első kettőt hanyagolni vagyok kénytelen, így ma reggel is maradtak a felülések.

Node, nem polírozni akartam magam. Ámbátor, most már ismertetném a problémát. Olvass tovább

Legyetek jók ha tudtok, a többi nem számít.

Persze, meg a jó elnyeri jutalmát, boldogan éltek, amíg meg nem haltak, szól a bullshit mesék vége klasszikusan. A valóságban pedig ez valahogy sosincs így. De mindegy, teszek még egy utolsó próbát, más út úgy sincs igazából.

Olvass tovább