DjZoNe blogol

Azt hiszem, ma reggel sikerült új pályacsúcsot beállítani, ami az ébredés + jegyvásárlás + vonat elérés kombót illeti.
Olvass tovább

Szokás kocka körökben dobálózni a priceless jelzővel, a mostani helyzetemre is kb ez illik a legjobban.
Egy mondatban sűrítve úgy nézne ki, hogy priceless dolog az unokatesóddal találkozni egy olyan város vasútállomásának jegypénztárában ahol még sosem voltál. Főleg, ha egy városból indultatok, pláne, ha egy vonattal, de pláne, ha miattad szálltak rossz irányba… Na, de lássuk a sztorit

A kép innét való

Olvass tovább

A történet azzal indult, hogy mielőtt a hosszú hétvégére hazajöttem volna, az én jó édesanyám elkezdett duruzsolni a fülembe, hogy hát ő akar venni egy tanyát…

Olvass tovább

Hétfő éjjel értem vissza csodás fővárosunkba, némi megnyugvással.
Szép dolog, így karácsonykor így nyakunkba venni az országot és körbejárni a szülőket, csak mondjuk kicsit megterhelő.

Olvass tovább

A fesztivál alatt lőttem kb 1000 képet, de mind természetesen nem fogom megosztani veletek. Ellenben pár darabot, amit eddig lecroppoltam, átméreteztem, meg vízjeleztem, azokat megosztom most veletek.

Jönnek még továbbiak is.
Olvass tovább

Nos nézzük hogyan is telt a majdnem egy hetes szabadságom, egy temetéssel, és a tetejében még a húsvéttal is.

Olvass tovább

Nos, most így második napja vagyok vidéken. Csend, nyugalom, sok alvás…
Zseniális, és még névnapom is van. Sunshine-happiness

Nos, a tegnapi bulinak egészen jó végkifejlete volt, bár a taxis annyira nem örült, amikor kiszálláskor mondtam neki, hogy jah, egyébként bokáig pezsgős vagyok, és a teljes hátamon folyik… Picit elkerekedett a szeme, na

Viszont sikerült hajnali 13:00 előtt nem sokkal felkelnem, és kinéztem a legszinpatikusabbnak tűnő vonatot, ami a fél négykor startol, majd átszállás nélküli, nehéz páncélos lajhár sebességével fél nyolckor ki is tesz “felcserepedésem” helyszínén és a Halászlé Ultimate fővárosában. Olvass tovább

Szóval ne sírj értem Budapest, mert bár most vonaton ülök, ami éppen indul.
De szombatra fiad visszatér

Mint azt bizonyára tudjátok, no meg a már olvashattátok, és a feltöltött képek alapján nyílvánvaló lett, a hétvégt Baján töltöttük, édesanyámék házában. Ezzel együtt résztvettünk a Bajai Halászléfőző Népünnepélyen, péntek este pedig a Rising Sun elektronikus zenei fesztivál nyitó rendezvényére ráztuk magunkat.

Node, hogyan is volt ez.
Olvass tovább

Nos, az eső adag képek elkészültek, és megtekinthetők

Tamással most megyünk a Party of Rising Sun Fesztivál nevű rendezvényre, ahol a ma este egyik fellépője a Greece 2000 nevű remek művet 1997-ben elékszítő holland Dj páros lesz

Azt hiszem most dedikáltatni fogom a CD-met, miközben nagyot fogunk bulizni és ünnepelni ennek a 28-éves állatnak a születésnapját. Bár a hangulat már így is jó, nagyapám sok pohár bora után

Audio clip: Adobe Flash Player (version 9 or above) is required to play this audio clip. Download the latest version here. You also need to have JavaScript enabled in your browser.

Tegnap este úgy volt, hogy találkozunk Emesével, úgyis jó régen volt ilyen, meg beszélgetünk meg minden, ha már úgyis mindketten hazajöttünk Bajára, a hétvégére. Olvass tovább

Akkor most így még a budapest táblán bellül vagyok, megosztom veletek, hogyan sikerült elérnem a reggeli intercitymet. Olvass tovább

Ma este eldöntöttem. Hajnalban haza megyek…
Szóval, így most alszom 3 órát, aztán vonatra ülök, és megyek Bajára

Az a baj, hogy a gondoltaiam, most nagyon egy felé járnak, de vele jövő hétig nem találkozunk, akkor pedig inkább távol legyek, és egyben beváltsam anyukám felé a kötelességem is, hogy Pünkösdre otthon vagyok

Szóval ott tartottam 50 perce, hogy taxi a ház előtt, és ilyenek.

Nos, a taxis úgy gondolta, hogy bár a Margithíd akár köpésnyi távolságra van tőlem, mégis az Erzsébet híd lesz az, ahol mi át akarunk menni, és rá akarunk fordulni a Keleti pályaudvarhoz elvezető cél egyenesebe. A város nézésnek az ára majdnem az lett, hogy lekéstem a 6:30-as Baranya ICt. Ettől egyedül az mentett meg, hogy a 3-as pénztárban ülő kedves szőke hölgy világbajnok sebességgel adta ki a jegyeket. Ha jól rémlik 6:24-kor álltam be a sorba, és 3 perc múlva már a jegyekkel a kezemben siettem felfelé a lépcsőn. Mindenzt úgy, hogy legalább 6-an álltak előttem.

Pontosan indultunk, és most az utasellátó kocsiban ülve pötyögöm eme sorokat “Kontinentális reggeli”-m fogyasztása közben, miközben elhagyjuk éppen a várost, ahol élek. Most értünk ki Tétényől. Ha visszafoghatatlan közlés kényszerem lesz, majd úgyis folytatom.

9:40 körül majdnem könny szökött a szemembe, megláttam azt a mozdonyt, amit 4 évesen vezettem. Nem, nem játék mozdony volt. A Baja-Sárbogárd útvonalon közlekedő M41 2142 névre hallgató szépség volt. Azóta amikor meglátom, mindig elérzákenyülök. Most is félálomban üldögéltem az InterPici egyik négyesében, és felnéztem, és amikor legláttam csak annyit, mondta, hogy szia bébi

Node, most hazaértem és valahogy így fest a családi kép most körülöttem:

Ház előtt áll a taxim.
Én pedig alig élek, így 3 óra alvás után…

Akkor indulás.

Mármint a hétvégémnek a vége
Csendesen eszegetek a nappalinkban, miközben anyukám a konyhában van a hugommal, és műfateromnak pakolnak, mert ő fél óra múlva indul vonattal. Vicces lesz, ha mi előbb érünk fel, pedig 8 előtt tuti nem indulunk el.

Igen, a hír igaz egy picit el vagyok tűnve. Meglehetősen sokat dolgozom, és elég keveset alszom.

De, most úgy döntöttem, hogy lejövök Bajára, egy kicsit kipihenni magam, mert masszívan rám fér. Scolddal és encsivel olyan háromnegyed 12 körül találkoztam, és indultunk a Vizek és Ízek városába. Már kettő előtt leértünk, szóval encsi elég nagy lábbal vezetett. Én csak annyira voltam álmos, hogy az egyik kanyarban eldöltem, és elaludtam… Azzal, hogy végig aludtam közel másfél órát 50%-al megnöveltem az alvási rátámat a tegnapi nap hasonló időszakához képest.

Node, most megnézem a konyhában, hogy van-e még rettegő ananász az asztalon, aki attól tart, hogy tovább fogom szeletelni, aztán pedig megnézem, hogy még mindig olyan kényelmes-e a bajai ágyam.