DjZoNe blogol

Egy kicsit idegesítenek a közjogi rendszerünkkel kapcsolatos poénkodások,
bár ezt sokan simán fideszes fricskának szánnák – amivel még egyet is értek – de mégsem csupán az.

Az első, és viccekben legtöbben hangoztatott poén, a miért van köztársasági elnökünk, ha nem vagyunk köztársaság.
Ezzel kapcsolatban idézném a január 1.-től hatályos alaptörvényt.

Az Alapvetés című szakasz A) cikke azt írja, hogy

HAZÁNK neve Magyarország

3 sorral lejjebb, a B) cikk 2 pontja így folytatja:

Magyarország államformája köztársaság

Bár nálam nem sokan örülnének jobban, ha abban a sorban más államforma szerepelne, és a B cikk 3 pontja sem azt mondaná, hogy a közhatalom forrása a nép. De, ez messzire vezet.

Nos, tehát az idétlen államformát ekéző viccekről ennyit.

A ma terjengő Obamás vicc szerint az alaptörvény nem rendelkezik a köztársasági elnökről, csak az alkotmány.

Nos, nézzük meg ezt is közelebbről, szintén a hatályos Alaptörvényből, Az Országgyűlésről szóló szakasz 1,. cikk e pontja szerint:

e) megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria elnökét, a legfõbb ügyészt,
az alapvetõ jogok biztosát és helyetteseit, valamint az Állami Számvevõszék elnökét;

Arról pedig, hogy miért is Alaptörvényünk van jelenleg és alkotmányunk egy kis alkotmány jogi frissítéssel látnám el a poénos kedvűeket, akiket ez a rész fog a legkevésbé érdekelni, mégis nekik szól.
Amióta itt a Kárpátok közt mi hont alapítottunk, egészen 1918-ig nem volt írott alkotmányunk, viszont voltak alaptörvényeink, az első a mindenki által ismert 1222-es Aranybulla. Ebbe a sorba kíván illeszkedni a mostani berendezkedésünk is.

Érdekesség, hogy az alaptörvény megemlékezik a történeti alkotmányunkról ilyen módon:

Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését.

ugyanakkor mégis sok szempontból szemben áll a történeti alkotmánnyal, mégis bíztató, és a 1949. évi XX.-as alkotmányhoz képest jelentős előrelépéseket mutat.

A 2011. május 6.-i Magyar Közlönyben megjelent, a sokat emlegetett Btk. 174/B. szigorítás, amelyet szokás lex Gyöngyöspataként emlegetni, amely így szól:

Aki mással szemben valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása miatt olyan, kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy riadalmat keltsen, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Olvass tovább

Két hete megcsörrent a telefonom, amikor is az V. kerületi rendőr kapitányságról keresett egy főhadnagy, annyit mondott el, hogy zaklatási ügyről van szó, és hogy a sértettet többek között a djz.hu domain névről zaklatták, egy “nordpléj” névre hallgató e-mail címről. És mivel én vagyok a NetDream Kft ügyvezetője, és a djz.hu tulajdonosa, ezért be kellene fáradnom, mert kihallgatnának tanuként az ügyben.

Miközben tegnap reggel lépkedtem az épület felé, próbáltam találgatni, hogy vajon mi fog bent történni. És több kevesebb sikerrel ráhibáztam.

Olvass tovább

Olvass tovább

Ha már többek közt napsitól is megkaptam, hogy kampány csendet sértek, tegyük egy kicsit tisztába a dolgokat, hogyan is áll ez a magyar jogban.

Kampánycsend

Olvass tovább