DjZoNe blogol

Egy órája értem haza a nagy szülinaposságossából
Olvass tovább

Nos, lássuk, hogyan is telt nekem a hosszű hétvégém. Olvass tovább

Foszlányokat megosztottam már veletek azza kapcsolatban, hogy hogyan is telt a hétvégém, viszont, most jöjjön a kvázi részleges útikalauzom, meg kalauz nénim meg minden ilyesmi. Olvass tovább

Mielőtt bemutatnám a ma estémet, szeretném megragadni az alkalmat arra, hogy a Török Nikolettánknak, vagyis kanginknak sok boldog szülinapot kívánjak!

Erről az öröm teljes esetről a ma este témájában még lesz szó egyébként.
Szóval sikeresen vettem a reggeli kelés című műveletet, délután fél kettőkor… Azt egyész déltuán kockultam, maileket olvastam, designoltam, és msnen kommunkáltam emberkékkel, főleg hölgyekkel. Este nyolckörül pedig ismét úgy gondoltam, hogy várnak a kilóméterek, így neki estem, a szobabiciklimnek, mármint képeletesen úgyértem. Amugy nem esnék enki, mert akkor kék lenne a fejem, mert az kemény, és nem szép a végeredmény…

Miután letekertem huszonsok kilómétert, írt nekem Zsuzsi, hogy nem kerestem, és hogy megnézné arcom. Tíz perccel utánna már itt is volt. Vittem le neki burnt, és elkisértem a Forgach utcába latin táncra…
Persze a jég nem tört meg nálam, még mindig nem szeretem, mármint magát a stílust. De vállaltam, hogy elkisérem…
22:25-re oda is értünk, és azt mondta, hogy beugrik, táncol 1-2 számot és jön is. Bár ennek már akkor 0 volt a valószínűsége, amikor a kezembe adta a kocsi kulcsát, hogy ülljek be addig.

Közben lezavartam pár telefont, próbáltam Hannát lerángatni Morrison’s 1be, de nem kívánta a fájást…
Végül elvitettem magam Oktogonhoz, ha már háromnegyed órát bandáztam a kocsiban egyedül. Onnét elkisértem egy helyre, ahol egy ismerősével kellett beszélnie, végül pedig lehívtam Morrison’s Operába.
Volt akivel már a női mosdóban összehaverkodott, és van aki oda jött megismerkedni vele, így szabad volt bemutatni

De háromnegyed egykor mennie kellett, mert egyre Insideba igérte magát. Én is voltam még ezután kb 1 órát, majd nekivágtam a Morrison’s 2-be vezető út vége láthatatlan hosszának. Kettő után sikerült is leérni. A lámpák még mindig olyan szarok voltak, mint tegnap… Szóval majd szólok Gabikának, hogy igazítsa meg őket jól, mert 3 lámpa saját birodalma akart, és nem reagáltak a program jelekre, csak a színre és a sebességre:D

Lent találkoztam Horival, Schiptyvel és velük lévő 2 hölggyel, akikkel megpróbáltak tánc jellegű mozgásokat végezni, több kevesebb sikerrel

Buli végeztével elindultunk az Oktogoni meki felé, ahol sikerült Zsuzsi kocsija elé parkolni, másrészt buszmegállóban megállni necces, ezért Apesz inkább az egyik mellékutcában rakta le a kocsit. De a kilóméteres sor miatt, inkább elindultunk a Nagyvárad téri behajtós verzió felé.
Öt után értem haza, most pedig leragad a szemem…

No kiváncsian várom a vasárnapot
Jó éjt/reggelt/elalvás előtti időt

A péntek esti mókás és korai hazaérkezés a nagy mennyiségű vér aldehid szintünk miatt következett be.
Ezért én reggel 10 elött nem voltam hajlandó (gyk. nem tudtam) felkelni. Judit sietett Móricz felé, én pedig valami kaját magamba emelni, így az áldozat számomra Mammut II mekije volt, majd pedig átkúsztam egybe. Szinte szó szerint Olvass tovább

Nos, ugy hagytam abba az előző postom, hogy a vacsizásból nem lett semmi, legalábbis a kép ezt próbálta szemléltetni. Én pedig úgy gondoltam hogy uccu neki, akkor haza és alvás. Csak az volt a gond, hogy nem kalkuláltam azzal, hogy a barátaim másképpen gondolják… Olvass tovább

Azon gondolkodtam, hogy szokásos módon írok valami arról hogy mivolt tegnap este, meg minden. De marhára nincs hangulatom hozzá, teljesen máshol jár az agyam… Rajta… Olvass tovább

Nos ez a hétvége nem éppen szokványosra sikerült, bár annál jobban indult
Péntek este 9re mentem Patkóba, mert hogy Ákos, Kalóz és kangi volt a felhozatal, egy vacsorára. Ellenben a kisasszony nem tudott elkészülni időben, ezért késöbb jött. Olvass tovább

Ismét élményekben gazdag hétvégén vagyok túl.

Péntek este 9 után indultunk neki a városnak így csoportosan. Történetesen Andrással, Ákossal, Károllyal, kangival és Kalózzal vágtunk neki kulináris élvezeteket ígérő túránknak. Első állomásunk a Liszt Ferenc téri Barokko volt Olvass tovább

Jó napot kívánok!
Igen, még élek bár eltűntem most kb 4 teljes napra, akik akartak így is megtaláltak

Szóval a péntek estém erősre sikerült. 11 körül lenéztem Morrison’sba. Kicsi lent volt, és megigértem neki hogy lenézek, meg szerettem volna vele beszélgetni

Éppen Robbie Williams – Angels cimű számát énekeltem, amikor megérkeztek Ákosék.

Ha nem tudnám, hogy ZoNe otthon alszik tuti azt hinném, hogy ő énekel.

Szóval inni kellett velük, ismét…
Amikor Kalóz ismét valami rettenetesen kinéző, bár annál finomabb lángoló koktélt kért ki, letámadott két amcsi csaj, hogy szia, meg mizu, meg hi, meg hő…
Igazából inni, meg pasizni akartak, és mivel utolsó éjszakájuk volt pesten… No mindegy, úgy gondoltam erre nem vagyok vevő, ezért kedvesen elbeszélgettem öket, majd szép finoman elhúztam a gennybe. Később este még láttam őket, amint másztak egy srácra aki vett nekik egy-egy vodka red bullt.

Záráskor jöttünk el Kicsivel. Majd az első metróig elkisértem, mert én valódi lovag vagyok, mint mindig
Aztán koncentrált alvás, mivel reggel 11-kor már dolgom van…

Szombaton nem mentem sehova, hanem éjfélkor elaludtam és reggel 10-kor keltem.

Vasárnap estére pedig emberi állapotba hoztam a lakást, szóval lassan emberi állapotok lesznek.
Egy hatalmas karton doboznyi papírt készítettem elő kidobásra, régi egyetemi jegyzeteket, régi papírokat, régi jelentkezési lapokat, régi céges nyomtatványokat és mindent amire nem volt már szükségem.

Közben a ruhatáramat is átválogattam, és kidobtam mindent, ami nem volt rajtam 2 éve.

Szóval most ez van, 7 órája írom ezt a postot, de csak befejeztem

Az első állomásunk ma este az OldAmsterdam nevű étterem volt, a Királyi Pál utcában, két köpésre a Kálvin tértől. Lehet sznob köcsög helynek titulálni, lehet minket is annak, mert oda mentünk, de tény ami tény, hogy jól éreztük magunkat, jó volt a társaság, jól föztek, és a belga sörök…
Szóval Csabi, Viki, kangi, Kalóz, Ákos, Andris és Márk társaságában vágtam neki az estének a fent említett helyen. A kiszolgálás kifogástalan, de a kaják nem voltak olyan “hubazmeg de nagy” adagok, de emberiek voltak, ehetők voltak, és vacsorának maximálisan megfelelt. Ittam náluk Chimay névre hallgató vörös sört, majd egy Duvel vagy valami hasonló névre hallgató világos barátját, és e kettö közt kaptam meg a Birkapaprikásom galuskával és salátával

A desszertjeik nem voltak semmik, legalábbis marha jól néztek ki. A számlánk végösszege igy nyolcunkra 28.061 Ft volt szervíz díjjal együtt, ami szerintem leírva sok, a helyszínvonala alapján reális

Ezután becéloztuk gyalog a Café Zenitet a dohány utcai Zsinagógával szemben, ahol dupla kolumbiai kávét kértünk, bár nem tudom azt kaptunk-e. Minden esetre lórugás feelingje volt…
Felébredtem töle rendesen, ami azt illeti.

Ezután Deák tér és Astoria közt csatlakozott hozzánk Sanyika, ezután Morrison’s felé vettük az irányt
Kiegészülve Judittal, Zozóval, Csabával, Zolival és Balázzsal, aki mint megtudtam szintén producer, és a citromsárga felsője árulkodott róla, hogy igazából inkább a másság felé hajlik.

Végülis kikértük Kalóz által propagált gégepukkasztót, aminek az íze erősen hasonlított egy mentolos fogkrémre, de legalább volt benne némi aldehid származék, és a hatás valóban a “amikor szétverik az ember agyát egy lédús citrom szeletre erősített vaskos aranytéglával” jellegű volt

Énekeltünk egy USA for Africa – We are the worldöt. Amivel önmagában nem kis hangulatot csináltunk, mondjuk igy is közel 20-an énekeltük, csak azokkal, akikkel lementünk

Hajnal 3 körül jöttünk ki, miután hosszabban beszélgettem Lacival, a Morrison’s 2 projekt részleteiről, a nyitó buliról, és minden hasonlóról. Közben énekeltünk egy Greenday számot, még hozzá a Boulevard of broken dreams-t.

Most itthon blogolok, Judittal éppen készülünk aludni, holnap pedig kocsival Bajára, egyrészt mert mivel én úgyis teljes árat fizetnék, ő meg diákot, kocsival jobban járunk és 2 órával tovább alhatunk
No akkor 5 óra múlva kelek (9 kor) aztán go go go, vasárnap pedig délelött ismét pöst

Nos, köszönöm hölgyeim és uraim, egy élmény volt a ma este
Aki pedig nem tartott velünk, azt sajnálom

Eredetileg úgy terveztem, hogy kedden a maratoni Karibi estén megnézzük Szandival mind három részt egyben. Mivel ugye Westendben volt ilyen csodálatos lehetőség, hogy 2.5 pénzért este hat és hajnal fél 3 közt levetítik a trilógia minden darabját. De végül, úgy alakult, hogy nem mentünk.
Ellenben szerdán kaptam egy vissza utasíthatatlan ajánlatot Ákostól, hogy neki bizony van pár jegye a péntek esti vetítésre, vele tartok-e.

Nem volt kérdés, főleg, hogy jött még Kangi és Kalóz, – aki a nemzetközi Douglas Adams (ugye jól írtam?) féle törölközőnap alkalmából a fekete polójához és vörös törölközövel a vállán.

Nos, de nézzük a filmet.

Igen csak látványos, poénokban sem szűkölködő vérbeli mozi volt. Nem film, csak mozi.
Látványos, pörgös, izgalmas, helyenként nagyon ötletes megoldásokkal, az előző részek zenei aláfestésével, magával ragadó hangulattal és nem utolsó sorban köteg papír zsepit igénylő romantikus jelenetekkel.

És ismételten sikerült megint úgy zárni az egészet, hogy még pár bőrt le lehessen majd rántani róla.
Ahogy Kalóz fogalmazott “alternatív happyend” lett a vége. Én úgy érzem, ez még nem a történet vége, gyanítom látjuk még hőseinket, ezekben a szakadt, mocskos és rongyos gúnyákban, szelni a Karib-tenger habjait, de a Mexikói öbölét mindenképpen

Nem az a lényeg meddig élsz, hanem hogy önmagad vagy-e.

Nos, megérkeztünk győri kiruccanásunkból, ami egyébként jól sikerült. Sok-sok üzleti partnerünkkel találkoztunk, és egy nagyon jó hangulatú üzleti szemináriumot élhettünk át. Egy olyan különleges hangulatú városban, aminek bármivel összetéveszthetelen atmoszférája van. A rendezvény főelőadói személyes barátaim és mentoraim voltak.

Ezután egy kedves meghívásnak tettünk eleget. Megnéztük Kalózzal és Márkkal, a Bazi Nagy Film cimű Hollywood fikázó csodát. Ami Scarry Moviera hajazó stílusban vegyítette magába, a főként Johnny Depp nevével fémjelzett filmeket, és a Narinát

Ezután kiegészülve Kangival és Ákossal, és megválva Márktól folytattuk kultúrális és kulináris túrának Morrison’s irányába. Ahol is találkoztunk Petivel – civilben csajozás közben -, Epstein kartárssal, és össze ismerkedtem egy András nevű sráccal – akivel június nyolcadikán, miután letelik az egy hónap fogunk inni Flaming Lamborghinit – , valamint a Lesz testvérek is lent voltak velünk.

Ment az antialkoholista koktél iszogatás, bulizás, és beszélgetések. Jól érzetem magam, köszönöm hölgyeim és uraim

Ma estére több alternatívánk is volt. Először is meghívás eszterkémtől Holdudvarba, este 8tól. Ahova Kalózék is jöttek volna. De mivel én negyed kilenckor jöttem csak le a WestPointból, és akkor hozott haza Judit, így ez esélytelen volt.

Közben megbeszéltük Wizarddal és Lizikével, hogy Szerájolunk egyet, főleg hogy Kalózék elmentek Pókémon őőő Pókember3-at nézni így sokan, – és bezzeg engem nem hívtak, hiszti-hiszti. Szóval hazaértem, várt egy e-mail, hogy a már említett OsCommercehez írt modulom nem működik, illetve szarul számol. Maximum fél órám volt a hiba keresésre, és javításra, ami végülis a teljes modul átírásához vezetett.
Ahogy befejeztem irány Szeráj, ott találkoztam AK85el, és a barátnőjével, majd Lizikéék is befutottak. Beszélgettünk kb 11ig, aztán úgy gondoltuk, hogy így bizony mennénk.

Beszéltem közben Kalózzal, ők a film végeztével betértek Patkóba, majd pedig Star Kebabban folytatták ténykedéseiket, ahol is nyakon csiptük őket. Sándor és kolis haverja (ööö fogalmam sincs hogy hívják) hazaléptek, mi pedig letértünk Morrison’sba.

Marha fáradt voltam, és 1 óra után nem sokkal jöttünk ki mindahányan. Lent volt Márk, de vele a diskurzust majd folyatatjuk

Én viszont most aludni térek, mert türelmetlenül vár a kedvenc kispárnám…

PS: Innét üzenném, hogy a tomboló, hurrikán erejű széllel riogató bulvár meteorógusoknak a seggébe eres lópikulát kérek szépen Mikulás bácsitól karácsonyra.

Nos, tegnap este Judittal úgy mentünk neki az éccakának, hogy megyünk a Pápá Zitus Partyra.
Ettünk Star Kebabban, aztan Sanyinak rohantunk Blahán, ahol megvártuk kangit és Kalózt. Velük megerősülve mentünk tovább Örsre, annak reményében, hogy ott tudunk szerezni némi piát, édességet, és minden hasonlót

Tovább mentünk a 3as villamos Jeszenák János utcai megállójáig. Zitusék ott laktak, amikor megérkeztünk, Ákos már ott jól érzete magát, nagyjából volt 15 ember velünk együtt, a rapper köcsögtől az emóig volt ott mindenki.

Olyan 10 lehetett, amikor megérkeztünk. Igazából furcsán egybeválogatott társaság volt, minden esetre.
Kb fél 12kor elkőkerültek a mókás cigik, és erre rágyújtottak egy füstölöt is, hogy ne lehessen érezni. Ez alacsony hatásfokkal sikerült, és igazából untam az egészet, a zene fos volt, Zitus már annyira kész volt, hogy a korlát közelébe nem mertem engedni.
Az utolsó egy órát a kanapén ültem végig, balró kangi, jobbról Judit számára szolgáltam a párna szerepét.
Fél 1 után indultunk el, és úgy döntöttünk, hogy megkeressük Dorciékat Morrison’sban.

Nem volt eszeveszett tömeg, viszont amikor megérkeztünk utánnunk 2 perccel betévedt 30 ember.
Előre mentünk a karaoke pulthoz, hogy kinézzünk valami éneklésre valót, erre Máté rögtön odajött mikrofonnal, hogy mit éneklünk. Hát najo Radio Gaga.
No, ha legközelebb ezt akarom énekelni szóljatok, hogy nem az én hangfekvésemnek való.

Aztán úgy gondoltam éneklünk valami lájtosat, és előre küldtük Dorcit, hogy kérjenk nekünk “bojzónt” helyette lett a “pojzon” alice coopertől. Tehát az is enyhe szopásba fordult.
No, aztan kellemesen iszogattunk, Szüretet, Vodka Red Bullt, és hasonló mókás dolgokat.
Bementünk a kisterembe, táncoltunk, majd Dorci javításképpen kikérte nekünk most már tényleg Boyzonetól a Wordsöt. Ami viszont egész jól sikerült, megérdemelt taps, meg ováció.

Tomi 2re haza akart menni, ezzel szemben 4kor közölte, hogy nem igazán sikerült.

Zárásig maradtunk, és sikerült csúnyán berekednem.

A ma este úgy nézett ki, hogy nálam kezdtünk iszogatni, Dorcival, Judittal és Emesével.

Majd úgy gondoltuk, hogy lenézünk Kék Yukba, ahonnét szerintem kb kinéztek minket, mivel egyedül Emesén volt némi alternatívra emlékeztető ruha

Dorci rózsaszínben adta elő, Judit egy szürke szadó-mazó dekorációs felsőben jött, én pedig fehér zakó, fehér nadrág, fekete ing, és neon zöld nyakkanedőben.

Bár úgy gondoltam, hogy a nyakkendőt leveszem és majd csak távozás után öltöm újra magamra. Ami egyedül zavart a helyben hogy a falon és mindenhol pentagrammok voltak, ami kissé frusztrált, mivel a fekete mágia távol áll a világképemtől.

Mire leértünk már lent volt a két Péter, valamint Gábort, Noel szülei és ea is megérkezett utánnunk nem sokkal.
Noelék jól játszottak, még úgy is hogy az első szám után már be volt rekedve.

A muzsika után elléptünk Szerájolni, aztán Morrison’s volt szenvedésünk tárgya, ahol már Kangi, Kalóz, Márk, Ákos és kobi várt minket. Majd, valamivel később csatlakozott hozzánk a két Sándor.
Az este folyamán énekeltünkpárszor igy csoportosan nagyon

Sikerült megitatni Emesét és Juditot elég kellemesen…
Node itt véget is ér a mesém, elvoltunk, táncoltunk, majd 4-6 osnál váltunk el, Emesét útnak indítottam Móricz felé, mi pedig jöttünk bogdáni útig.

Nos, akkor alvás

Nos szóval megtörtént ez is.
Megtartottam csunya névnapi iszogatásomat.
Köszönöm a megjelenteknek: Nio, Hanna, Kangi, Dorci, Adrienn(?), Gandi, Kalóz, xdebian, lippije, Trajic…

No ennyi jutott eszembe, marha részeg vagyok, köszönöm mindenkinek aki piával kedveskedett nekem, jelezném hatásos volt…

Nos próbálok aludni…
Keresek valami meditativ zenét, hátha nem ring velem az ágy…

Sikerült felkelni
Nos akkor nézzük a tegnap estét, képekben:

So when I’m lying in my bed
Thoughts running through my head
And I feel that love is dead
I’m loving angels instead

Érdekes volt résztvevők mai névsora: Kalóz, kangi, abattoir, Original, Mr. Gullai, noel…
És sokáig lehetne folytatni a sort, azokkal akire nem számítottam, hogy lent lesznek és mégis.

Viszont alapvetően csalódott vagyok, nondjuk már az elején látszott, hogy bebuktam, amirok kiderült hogy szerda óta ketten is gyúrják az agyát, hogy mit gondol velem kapcsolatban…

Csalódott vagyok… Kurvára.
De jobban akarom, mint ez előtt.

Ha azon múlna, igen, még Angiet is énekelnék.
Visszafelé, héberül, ó-arámi nyelvjárásban…
De kurvára nem ezen múlik.

Inkább alszom, és arra gondolok, hogy holnapra elfelejtem.
De illúzió. Megmérgezett.
És ezt pontosan tudja…