DjZoNe blogol

Nos, mivel hetero Terényi Gábor alias Seedorf barátunk, már az igazak máját issza el, a szülinapi buliján, így gondoltam, a nem megjelenteknek azért megmutatom, hogy milyen tortákból maradnak ki.

Olvass tovább

Ez a kérdés egy jó ideje foglalkoztat.
Vannak olyan dolgok, amiket nagyon régóta görgetek magam előtt.

Ezekből sok minden elfelejtődik, de jönnek helyette újabbak, nyilván a legtöbb abból van, ami elkészül.

Mostanában a fejemben lévő aktuális lista:

• elkezdeni az Új WordPress 3.0 fordítását (jelentem, tegnap ezt Győzővel megkezdtük!)
• időt szánni arra, hogy linux alatt kikísérletezzem működik-e a 6555-ről a mobilnet (kipipálva)
• az összes hátralévő domainek áthozása deninettől (kipipálva)
• befejezni a TeleWiW nevű projekt számára a monitoring URL-t és a dokumentációt (ez folyamatban)
• új verziót kiadni ACE nevű csodás pluginemből (in progress kb 50%-on áll)
• januárban készült képeket átnézni, rendszerezni, bejegyzés csinálni az eseményekről (nagyrészt kész, de kettő még hátra van.)
• Összerakni az új szerverem (ehhez várok még egy 3.4-es csodás Xeon-t, a másik mellé, meg pár SCSI diszket)
• és a legutálatosabb: számlázni… Na, ez még sehogy sem áll. Bevallom férfiasan, pedig idén még csak 1 számlát állítottam ki, igaz abban elég sok nulla volt
• És persze az én kis projektjeim, mint hogy új kinézetet adjak napsugar.net-nek, elkezdjem a tranceportal.hu -t, valamint egy új idézetes oldalt is.
• Feltölteni tartalommal a magneto.hu -t (van kb 2 statikus oldal rajta, meg egy e-mail jelszó csere. Több mint a semmi)
• Befejezni az XML-RPC alapokon nyugvó automatikusan szindikálódó webkettes csoda oldalam, amit másfél éve igérek. (az xml-rpc engine megvan, már csak az apikulcsos dolgot kell megírni, meg a design)
• Átírni a morrisons.hu-t buddypress alapúra

Néha attól tartok, hogy majd 6 láb mélyen érem utól magam, hamarabb nem.

Pedig elhatároztam, hogy nem vállalok új melókat. De néha kurva vagyok, mert igen van az a pénz, amiért igen…
Ilyenkor meg bánt a lelkiismeret, hogy a saját szarjaimmal nem haladok. Ördögi kör.

Az egyik, nálam msnen fent lévő hölgyemény neve mellett olvastam a következő bölcsességet:

A jó kislány pizsamában alszik, a rossz meztelenül, az okos a helyzettől függően…

Egy picit elkapott a röhögő görcs, amikor párhuzamba állítottam a több mint 1 éve lezajlott első és utolsó esténkkel.

Olvass tovább

Zeneileg totális zavar van nálam pár napja, mert felborult a harmóniának nevezhető állapot kedves külső behatásra. Így most válogatatlanul hallgatok mindent, ami eszebejut, elkezdem dúdolni, vagy éppen üvöltözni.
Olvass tovább

Olvass tovább

No, nem mintha nem kaptam volna elég, ajándékot a szülinapom kapcsán,
de az elmúlt időszakban voltak kemény, hajtós időszakaim. És úgy gondolom, hogy az ember alapvetően képtelen kisebb-nagyobb jutalmak nélkül hosszútávon jól/kiemelkedően teljesíteni, ezért megajándékoztam magam pár dologgal

Olvass tovább

Egy kép az első tabon, mindig nyitva.
Egy zene, amit hallgatok hozzá amikor nézem.

Mégis más alszik ma nálam.
Mert ő elérhetetlen.

Undorító érzés amikor, valaki mondd valamit, és érzed, hogy az igazság messze van ettől.

Védi az álláspontját. Ezért vérre menő viták vannak, amikor tudja, hogy érzem, hogy kilóg a lóláb.
Nem lehet elmondani.
Nem szabad, semmi áron.

Megbánt, csak felejtsd már el. Olvass tovább

Hogyan kell a plátói dolgoknak véget érnie?
Olvass tovább

Zenéket keresgéltem, és közben akadtam rá ATB – Let U Go 2005-ös reworkre.
Ez a zene, valahogy mindig is különleges volt a számomra. De most beugrott, hogy miért.

Olvass tovább

Van olyan, amikor a békés tudatlanság lenne talán a legjobb megoldás, a csillapíthatatlan kíváncsisággal szemben.

Olyan helyzetben vagyok, hogy fél évet vergődtem valakivel, aki valójában – tudatalatt – válaszút elé állított már az elején. Vagy vele leszek, vagy megismerhetem őt, jobban, mint eddig bárki, mindent megtudok róla és a múltjáról, de sosem lesz az enyém.
Olvass tovább

Nem szeretem azt érezni, hogy szar vagyok; hogy akarok valamit, de nem megy.
Azért nem megy, mert pár rossz berögződésem van az elmúlt évekből, és nem úgy reagálok, ahogy kellene, hanem ahogy megszoktam. És ez nem jó.

Kérdés, hogy ezt meddig lehet elviselni, illetve hogy mennyi idő alatt változik meg egy szokás.

Ugye említettem, hogy lesz valami ilyesmi, hogy én, meg Balaton, meg utazás, család és ilyesmi.

A kedves időnek, sikerült elég erősen megtréfálnia engem, ugyanis míg a fővárosi aszfalt csíkokon tócsák és pocsolyák képződtek, addig a déli parton halálosan jó idő mellett 7 ágra sütött a nap.

Olvass tovább

Nos nézzük, hogyan lehet elérni, hogy egy egyszerű és kedves meghívásból úgy jöjjek ki, hogy egy büdös bunkó vagyok…

Olvass tovább

Nos, a helyzet az, hogy az elmúlt héten kellett elkészülnöm az egyik céges projekttel – amivel így is csúsztam egy napot – ezért meglehetősen keveset aludtam.

Olyan életritmust próbáltam kialakítani, hogy pihenni is sikerüljön, de dolgozni is tudjak közben. Nos, ez igazából annyira nem sikerült…

Kimerülten

Olvass tovább

Tegnap sikerül azért non-stop 7 órát táncolni, és közben ellenni egy kiscsajjal, akit a bejáratnál ismertem meg, és igazából a nevét sem tudom.

Olvass tovább

Ha valaki kér tőlem valamit, akkor az normális, hogy elkezd fenyegetni?

Szerintem kurvára nem az. Nem, még poénból sem az.

Egy héten belül kétszer is megmérgeztettem magam,
de remélem hogy az az adag, amit ma este fél 7 és fél 11 közt kaptam sokáig fog tartani.

Most megyek aludni, hogy minél előbb ébredhessek egy csodás női hangra.
Édes méreg.

Nos nézzük hogyan is telt a majdnem egy hetes szabadságom, egy temetéssel, és a tetejében még a húsvéttal is.

Olvass tovább

Nos, február közepén írtam arról, hogy meghalt az apai nagymamám, mint ahogy erre emlékeztek is. Ma reggel ismét csörgött a telefonom, és már tudtam ki lesz a vonal végén, és mit fog mondani. Ismét nem jó hírt.

Apai nagyapám emlékére

Olvass tovább