DjZoNe blogol

Ugyesen es okosan sokaig aludtunk, es a 8-orasi IC-vel indultunk meg Rotterdam fele. Ami determinalta hogy este 9-re ertunk oda, vissza jarattal kapcsolatban gondoltuk hogy majd ejfel korul/utan majd csak lesz valami vonat, addig csak el karistolunk a varosban. A kijozanito igazsag az volt, hogy kb 2 orank volt, es a belvaros felvolt turva epitkezes miatt, a masik felen pedig valami elozo/aznapi rendezveny kellekeit bontottak, igy picit kaotikus volt az allapot. Persze, ha metrozunk kiertunk volna a kikotobe, ami ket metro megallora volt, de masfel ora alatt, egy ismeretlen varosban este 10-kor, egy vonatallomason ejszakazas utan az ember ovatos, igy csendben benyeltuk, hogy vonatoztunk ketszer masfel orat feleslegesen. De legalabb most egy jo kavezoban ulunk. Holnap, lehetoseg szerint vissza kellene ide jonni… Vagy Hagaba, majd meglatjuk.

Egy kis ellenőrző lista a holnap hajnali út előtt

• két repjegy
• két ASOT 500 belépő + deluxe kiegészítő jegy
• hotel foglalás visszaigazolása
• utasbiztosítás, nagyértékű fényképezőgépre is
• egy-egy egyedi, névre szóló ASOT póló
• euró váltás
• egy üveg Fütyülős mézes málna a női szakasznak, egy üveg 2009-es Font pincészet Irsai Olivérje
• Amsterdami útikönyv
• Hollandiai útikalauz
• Telefonra térképek PDF-ben
• 2×1 méteres nemzeti színű zászló

Ezeken kívül pedig csak a szokásos kellékek, “tej, kenyér, herzszalámi” jelleggel, ruha, városjáró, és bulizós cipő, kábelek, töltők, mindez táskába csomagolva, plusz kézi poggyászként a fotós táskám a fontosabb iratokkal, és jegyekkel. Vész esetére a szekrényben hagyott levél, amiben minden fontos dolog benne van.

Azt hiszem még nem említettem, korábban, de imádom a Kiskunfélegyházi vasút állomást.
No, nem azért mert olyan különleges lenne, vagy éppen kiváltképpen modern, de vannak kedves és kényelmes funkciói. Olvass tovább

Bár előzetesen készítettem terveket arra vonatkozólag, hogy mit es mikor szeretnénk látni, azért élt a fejünkben egy másik, hozzávetőleges lista is. Úgy gondoltuk, hogy első nap belevetjük magunkat a városba, lesz ami lesz alapon.

Az első látnivalót egyébkent, mar a megérkezes estején szemügyre vehettuk. Ugyanis az északi pályaudvar (Gare du Nord) felé halado RER kocsikból tökeletes rálátasunk nyílt a Montmartre-on terpeszkedő Sacre-Coeur templomra.

Reggel, egyébként kivételesen a női szakasznak voltak ellenvetései a korai indulás ellen -  hétköznapokban nekem szokott lenni – így gondoltam amíg az ébredezési es készülődési folyamatok zajlanak, én felfedezem a környéket, no meg szerzek némi reggelinek valót. Sikerült is már elsőre picit elkeveredni, mivel határtalan önbizalmamban terkép nélkul indultam el. De, csak kb 2 metro megállonyit sétalltam a referencia pontnak szamitó Gare du L’est-től a St-Denis-Strassbourg megállóig.

Olvass tovább

A magam részéről indulás előtt kivettem egy nap szabadnapot, hogy elrendezzem egyrészt az utazással kapcsolatos dolgokat. Mint pl.: a becsomagolás roppant szofisztikált es aprólékos folyamata. Másrészt a folyamatban lévő munkáim végére igyekeztem pontot, illetve vesszőt tenni, hol mire volt szükség és lehetőség.

Olvass tovább

Arra gondoltam, mielőtt nagy zugolódás támadna, es a sok kérdést megelozendo pár sorban jelezném, hogy igen, valoban megjártuk Parizst, és egy darabban haza is érkeztünk

Az ellentétes híresztelésekkel szemben nem menekült státuszért folyamodtunk, hanem egy hosszú, 6 napos hétvégére ugrottunk át, es mindent megnéztunk, ami egy kommersz turista TODO listájan szerepelne. Még talán többet is.

Mivel 1700-nál is tobb kepet sikerult lőni, így a fénykepes beszámolók napokra lebontva a hétvégénél előbb nem lesznek kint
Egyelőre a kiválogatott képek itt találhatóak, de lesz még itt sokkal több

A veretes véleményem pedig, ami mindig is megvolt a franciákról – úgy általában – nem hogy változott, de szinte minden pontban megerősítést nyert…

Azt hiszem, ma reggel sikerült új pályacsúcsot beállítani, ami az ébredés + jegyvásárlás + vonat elérés kombót illeti.
Olvass tovább

Nos, péntek este Székesfehérváron voltam Judit utó szülinapi buliján, és az alapos belvárosi esőzés okozta ronggyáázás után a legkézenfekvőbb járat a 21:38-as Déli pályaudvarról induló csodálatos személy vonat volt. Általában híresen az utolsó, sőt az utolsó utánni pillanatban tudok érkezni, ezért most megembereltem magam és taxival mentem, hogy biztosan oda érjek.

Olvass tovább

Nos, éppen a Déliben ülök, és a 7:13-as időpont apokaliptikus eljövetelét várom, mivel induluk édesanyámék után Balatonra, ahogyan azt már beharangoztam.

Olvass tovább

Nos nézzük hogyan is telt a majdnem egy hetes szabadságom, egy temetéssel, és a tetejében még a húsvéttal is.

Olvass tovább

Igazság szerint így most lassan hajnali három felé kanyarodik az órám, azon gondolkodom, hogy mocsok gyorsan el kellene húznom aludni. Mivel reggel indulnom kellene ismét Dunapatajra, valószínűleg az egyik utolsó közös húsvéti ebédre.

Eddig a nagyszülők miatt jártunk le mindannyian unokák. Most viszont ez az apropó megszűnt, így nem tudom mennyire lesz majd a jövőben erre affinitásunk.

No de, egy dolog fog segíteni legyűrni a hajnali utazással kapcsolatos hírhedt ellenérzésem; késő délután már valószínűleg aszfalt lesz a lábam alatt és ismét a budapesti miliőt élvezhetem. Függök ettől a várostól mentálisan komolyan. Iszonyúan hiányzik.

Nos, nem tudom még milyen az aranyvasárnap Bécsben, de azt hiszem pár óra múlva ki fog derülni. Ugyanis picit kinézünk, meg shoppingolunk az utolsó hajrában. Remélem végig tudom aludni az utat

Mert most még így szerver karbantartok, de 6-kor már buszon fogok ülni Bécs felé. Majd veszek ajándékot jól öcséimnek, no meg a kis hugomnak

Már csak a busz, és az itthon közötti fél órát kell ki bekkelnem valahogy, aztán alhatok ismét… Legalább hasznosan telik majd az út

Nos, a tegnapi bulinak egészen jó végkifejlete volt, bár a taxis annyira nem örült, amikor kiszálláskor mondtam neki, hogy jah, egyébként bokáig pezsgős vagyok, és a teljes hátamon folyik… Picit elkerekedett a szeme, na

Viszont sikerült hajnali 13:00 előtt nem sokkal felkelnem, és kinéztem a legszinpatikusabbnak tűnő vonatot, ami a fél négykor startol, majd átszállás nélküli, nehéz páncélos lajhár sebességével fél nyolckor ki is tesz “felcserepedésem” helyszínén és a Halászlé Ultimate fővárosában. Olvass tovább

Szóval ne sírj értem Budapest, mert bár most vonaton ülök, ami éppen indul.
De szombatra fiad visszatér

Mint azt bizonyára tudjátok, no meg a már olvashattátok, és a feltöltött képek alapján nyílvánvaló lett, a hétvégt Baján töltöttük, édesanyámék házában. Ezzel együtt résztvettünk a Bajai Halászléfőző Népünnepélyen, péntek este pedig a Rising Sun elektronikus zenei fesztivál nyitó rendezvényére ráztuk magunkat.

Node, hogyan is volt ez.
Olvass tovább

Nos, most egy kis non-profit alapú ph érték növelés következik Károly barátom kérésére. Olvass tovább

Dexxel út közben, azon gondolkodtunk, hogy évekkel ezelőtt, ha jegy nélkül szálltál fel egy vonatra, akkor hatba, legjobb esetben négybe vágtak. Olvass tovább

Akkor most így még a budapest táblán bellül vagyok, megosztom veletek, hogyan sikerült elérnem a reggeli intercitymet. Olvass tovább